Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A nagy földrajzi felfedezések hatása képes leírás - Felfedezők, felfedezések.tlap.hu
részletek »

A nagy földrajzi felfedezések hatása - Felfedezők, felfedezések.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: felfedezok.tlap.hu » A nagy földrajzi felfedezések hatása
Keresés
Találatok száma - 7 db
A 16. század

A 16. század

1492. Kezdjük mi is ezzel az évvel a 16. század történetét! Több okból is fontos évszám. Kolumbusz Kristóf genovai tengerész spanyol szolgálatban Indiát keresve ebben az évben fedezte fel Amerikát. Ő maga nem volt tudatában felfedezésével, s haláláig azt gondolta, hogy Ázsiában ért partot. Egon Friedell írja Az újkori kultúra története című könyvében, hogy nem Amerika felfedezése és annak következményei változtatták meg a világot és az embereket, hanem a kor, az akkori közhangulat, kaland- és tudásvágy hívta életre a vakmerő földrajzi felfedezőket. A változó, forrongó helyzet következményeinek egyike volt Amerika felfedezése, amely további változásokat gerjesztett az óhazában. Ott, ahol a biztosnak és állandónak tartott középkori értékek a 16. század folyamán hihetetlenül gyors átértékelődésen mentek át.

A burgonya (Solanum tuberosum)

A burgonya (Solanum tuberosum)

Képzeld el az életedet krumplipüré, sültkrumpli és chips nélkül. Az 1540-es évekig a burgonya nem volt ismert az európai emberek számára. A Peruban és Chilében őshonos növény Amerika felfedezése után hódította meg Európát, így hazánkat is. Sokféle elkészítése módja tette közkedvelté, és így lett belőle az egyik legfontosabb alapvető élelmiszer az emberiség számára.

A nagy földrajzi felfedezések

A nagy földrajzi felfedezések

A nagy földrajzi felfedezések kora egyben a középkor végét, és az újkor eljövetelét is jelentette, vagyis egy olyan valóban újnak nevezhető gazdasági, társadalmi és ideológiai berendezkedés alakult ki Európában, mely gyökeresen és alapjaiban változtatta meg a korábbi korszakok mindennapjait. A változás történelmi léptékkel nézve gyorsan következett be, ám eljöveteléhez több tényező együttes hatására volt szükség. A felfedezőutak megtételének igénye valójában három ok miatt jött létre. Első helyen Európa demográfiai népességrobbanása és az aranyéhség kialakulása állt, második tényezőként az új kereskedelmi utak kialakításának igényét, míg harmadik okként a korszakban tapasztalható tudományos és technikai átalakulást említhetjük.

A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. Nőt a keletről érkező árucikkek fogyasztása, Kelet kiszivattyúzta Európából a nemesfémet. Fejlődött a tudományos élet, bővültek a földrajzi ismeretek is. Ptolemaiosz görög tudós elmélete szerint a Föld gömb alakú.

Amerika igazi felfedezése

Amerika igazi felfedezése

A műveltséget próbára tevő játékok és vetélkedők kedvelt témája Amerika felfedezése. Mindenki tudja, hogy Amerikát két évvel Mátyás király halála után, 1492-ben fedezte fel Kolumbusz Kristóf. Hosszú időn át senki sem kételkedett abban, hogy valóban az olasz származású hajóst illeti a felfedezés dicsősége. Nemrég azonban felmerült a gyanú, hogy esetleg mégsem mi, európaiak jutottunk el elsőként a tengeren át Amerikába. Lehet, hogy megelőztek minket a kínai hajósok?

Édesnemes paprika

Édesnemes paprika

Jellegzetesen magyar növénynek tartjuk és tartják világszerte. A paprika azonban korántsem ősi magyar növény. Őshazája Mexikóban van. Innen jutott el Amerika melegebb klímájú országaiba, majd - az Újvilág felfedezése után - Európába és Ázsiába is. Spanyolországban már 1493-ban feljegyezték, hogy Kolumbusz olyan borsot hozott magával, amely csípősebb a kaukázusinál. Fogyasztása először Portugáliában terjedt el, majd polgárjogot nyert az öreg kontinens más országaiban is. Magyarországon valószínűleg Széchy Mária (1610-1679) Wesselényi Ferenc gróf felesége (szerelmének és házasságkötésének kalandos történetét Gyöngyösi István énekelte meg a Márssal társalkodó Murányi Venus című művében) honosította meg. Az első példányok elültetésétől a folyamatos termesztésig hosszú időre volt szükség. Az úttörést Szeged és környéke vállalta, mert itt már a 18. század közepén termeltek paprikát. Csak néhány évtizedre volt szükség ahhoz, hogy Szentesen, Kalocsán, majd az egész országban megkedveljék ezt a ma már nélkülözhetetlen zöldség- és fűszernövényt.

Mi lenne velünk paprika nélkül?

Mi lenne velünk paprika nélkül?

A paprika története: Az első írásbeli feljegyzés, amelyben a paprika is szerepel - abban a formában, ahogyan mi is ismerjük - Kolumbusz hajóorvosának, Chanca-nak a tollából származik. Chanca egy levélben, leírja az Új Világban termő 'indiai borsot', ezt a vonzó látványt nyújtó dísznövényt, amely orvosi szempontból is hasznosnak bizonyulhat. Azt csak mellékesen jegyzi meg, hogy a bennszülöttek ezt a bizonyos 'indiai borsot' fűszernek használják.

Tuti menü