Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Felfedezők, felfedezések linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Felfedezők, felfedezések képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: felfedezok.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
100 éve indult el Amundsen az Északnyuga

100 éve indult el Amundsen az Északnyuga

Száz éve, 1903. június 16-án indult el Kristiania (ma Oslo) kikötőjéből Roald Amundsen arra az útjára, amely az Északnyugati Átjáró bejárásaként vonult be a történelembe. A Föld egyik legveszélyesebb vízi útját évszázadokon át keresték a hajósok. Felkutatására először John Cabot indult el 1497-ben, VII. Henrik angol király utasítása alapján, majd Jacques Cartier és Francis Drake is próbálkozott. Sir Martin Frobisher angol kapitány 1576-1578-as kutatóútján csak Labradort és a Hudson-öblöt érte el, több út pedig katasztrófával végződött. Humphrey Gilbert, akinek tanulmánya az átjáróról később számos expedíciót ösztönzött a kutatásra, 1583-ban, egy útjáról visszatérve, az Azori-szigeteknél hajótörés áldozata lett. 1611-ben Henry Hudsont fiával és hét társával együtt a fellázadt legénység kitette egy csónakban a tengerre, a róla elnevezett öbölben mindnyájan elvesztek.

1779. február 14. - James Cook kapitány halála

1779. február 14. - James Cook kapitány halála

1779. február 14-én, a Hawaii-szigeteken élő bennszülöttekkel vívott összecsapásban vesztette életét James Cook brit tengerész, felfedező, aki a Csendes-óceánon és az Antarktisz körül tett utazásaival vált világhírűvé.

275 éve született Cook kapitány

275 éve született Cook kapitány

1728. október 27-én, éppen 275 évvel ezelőtt született az angliai Yorkshire grófságban a nagy felfedező, James Cook. 'Nem tettem nagy felfedezéseket, de többet derítettem fel a déli tengerből, mint bárki más, aki előttem arra járt, ezért a Föld ezen részének alapos megismeréséhez már csak kevés tennivaló maradt.' - mondta világkörüli útja után Cook kapitány.

6 legérdekesebb orvosi felfedezés

6 legérdekesebb orvosi felfedezés

Az orvostudomány különleges tudományág, ahol talán mindennap születik valami forradalmi újdonság. Felmerül a kérdés, vajon az utóbbi évek mely felfedezései gazdagították leginkább az orvostudományt, és adtak ezzel esélyt sok embernek a gyógyulásra? A tudományos életben az új felismerések a véletlen műveként is adódhatnak, máskor azonban hosszú évek következetes kutatómunkájának eredményei. A szakemberek és szerkesztőségünk egybehangzó véleménye alapján kiválasztott hat orvostudományi felfedezést mutatunk be. Értékeltek: dr. Sólyom Éva idegtudománnyal foglalkozó szakember, Csurgó János professzor és humángenetikus, illetve a 3-Évezred munkatársa Koulka Mihály.

750 éve született Marco Polo

750 éve született Marco Polo

1254. január 8-án született Marco Polo a középkor leghíresebb utazója. Csaknem negyed századot töltött a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában, a művelt keleten. Élményeit egy igazi itáliai összefogás eredményeként mondhatta naplóba: a velencei polgár Genova börtönében egy pisai írástudónak mesélte el történetét.

Hirdetés
A 16. század

A 16. század

1492. Kezdjük mi is ezzel az évvel a 16. század történetét! Több okból is fontos évszám. Kolumbusz Kristóf genovai tengerész spanyol szolgálatban Indiát keresve ebben az évben fedezte fel Amerikát. Ő maga nem volt tudatában felfedezésével, s haláláig azt gondolta, hogy Ázsiában ért partot. Egon Friedell írja Az újkori kultúra története című könyvében, hogy nem Amerika felfedezése és annak következményei változtatták meg a világot és az embereket, hanem a kor, az akkori közhangulat, kaland- és tudásvágy hívta életre a vakmerő földrajzi felfedezőket. A változó, forrongó helyzet következményeinek egyike volt Amerika felfedezése, amely további változásokat gerjesztett az óhazában. Ott, ahol a biztosnak és állandónak tartott középkori értékek a 16. század folyamán hihetetlenül gyors átértékelődésen mentek át.

A barokk medicina korszaka

A barokk medicina korszaka

A XVII. század művészetében a késői renaissance művészet alapján na­gyobb mozgalmasságra törekvő stílus alakul ki, a barokk. Ezzel egyidőben jelenik meg az új természettudomány (Galilei) és filozófia (G. Bruno). A tudománytörténetben a XVII. század a matematikus-filozófusok: - Descartes, Leibniz, Pascal; a fizikus-csillagászok: Newton, Galilei, Kepler, Gilbert; a kémikusok: Robert Boyle, Jean-Baptiste van Helmont, valamint a kísérletezés és megfigyelés filozófusának Francis Baconnak azévszázada. Nem csoda, ha ennek a századnak orvosi irodalma is kiemelkedő.

A burgonya (Solanum tuberosum)

A burgonya (Solanum tuberosum)

Képzeld el az életedet krumplipüré, sültkrumpli és chips nélkül. Az 1540-es évekig a burgonya nem volt ismert az európai emberek számára. A Peruban és Chilében őshonos növény Amerika felfedezése után hódította meg Európát, így hazánkat is. Sokféle elkészítése módja tette közkedvelté, és így lett belőle az egyik legfontosabb alapvető élelmiszer az emberiség számára.

A csillagászat Newton után

A csillagászat Newton után

Egy francia csillagász, Alexis Bouvard 1820-ban elkezdett olyan táblázatokat készíteni, amelyek a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz mozgását előrejelzik. Míg a Jupiter és a Szaturnusz számára készült táblázatok beváltak, sehogyan sem tudta előrejelezni az Uránusz helyét. Az Uránusz mozgását figyelve a csillagászok észrevették, hogy a bolygó nem követi pontosan a Newton-törvények által számára előírt pályát.

Hirdetés
A Déli-sark felfedezése

A Déli-sark felfedezése

A Déli-sarkot körülvevő kontinens a legújabban felfedezett földrész az emberiség történelmében. Az Antarktisz három óceán veszi körül: az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceán. A többi földrésszel nincsen semmilyen kapcsolata, Dél-Amerika legdélebbi része fekszik legközelebb hozzá. Szárazföldi területe a jégperemmel és a szigetekkel együtt 14 millió km2, legmagasabb pontja 6100 m. A leghidegebb hónapokban a hőmérséklet -10 és -30 C° között van, de nem ritka a -70 foknál hidegebb hőmérséklet sem. Maga a Déli-sark az Antarktisz belsejében, 2800 méteres magasságban található.

A Déli-sark fölfedezése

A Déli-sark fölfedezése

Nagy és nem csupán ideális tudományos tekintetben fontos esemény, hogy a földnek eddig legtitokzatosabb, legmegközelíthetetlenebbnek látszó pontját, a déli pólust fölfedezték. A hírek, amelyek erről a nagy eseményről szólanak, ma még természetesen tisztázatlanok, válogatlanok, mert részben Amundsen Roald norvég hajósnak, a hajdan híres viking-hajósok késői ivadékának, részben pedig Scott angol kapitánynak tulajdonítják a Déli Sark felfedezésének a dicsőségét.

A felfedezések atlasza

A felfedezések atlasza

A felfedezők egy részét az ismeretlen területek felkutatása iránti vágy hajtotta, másokat a tudományos érdeklődés vagy éppen a kalandvágy ösztönözte. Bármi volt is a hajtóerejük, lépésről lépésre feltérképezték a világot. Az atlasz gazdagon illusztrált térképei nyomon követik a felfedezők útvonalát. A fényképek, illusztrációk és táblázatok további érdekes ismeretekkel szolgálnak. A felfedezések atlasza bemutatja a felfedezések sok évszázados történetét.

A Hawaii szigetek kialakulása

A Hawaii szigetek kialakulása

A Hawaii szigetek vulkáni működés eredményeként egyenként jöttek létre. Az óceán mélyén egy 'hot spot', azaz forró pont van, amiből a felszínre törő lávából először kialakult egy sziget. Ugyanúgy, ahogy a kontinensek, az óceán alatti kőzet lemezek is mozognak. Ez a lemez északnyugati irányban haladt, de az alatta levő forró pont helyzete változatlan maradt. Amikor legközelebb aktívvá vált a forró pont, az első sziget már elmozdult, így egy újabb sziget jött létre. Ennek megfelelően nyugatról keletre haladva egyre fiatalabbak a szigetek: Kauai 5 millió, Hawaii 1 millió éves.

A legnagyobb magyar felfedezők

A legnagyobb magyar felfedezők

A Közép-Ázsiában felfedezőként, tudományos céllal utazást tett magyar vándorok közül, a három legnevezetesebb tudós - Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin és Germanus Gyula voltak. Természetesen hármójuk nagy utazásai közt jelentős az időbeni eltérés, hiszen míg Kőrösi és Vámbéry a XIX. században, addig Germanus a XX. században tette meg felfedezéseit, mégis összeköti őket számtalan dolog, többek közt az, hogy egyformán jelentős hírnevet szereztek parányi hazánknak.

A magyar kémia eredményei a kiegyezés korában

A magyar kémia eredményei a kiegyezés korában

Felsoroltuk a múlt század legfontosabb kémiai felfedezéseit a felfedezőjükkel együtt. Magyart nem találtunk közöttük. Megállapíthatjuk, hogy a magyar kémikusok nem tartoztak a világ élvonalába. De már születtek olyan magyar szakmunkák, amelyeket a külföldi kémiai könyvek megemlítettek, születtek szakkönyvek, amelyeket külföldi kiadók idegen nyelven adtak ki magyar szerzők tollából. Írtak kitűnő könyveket tudósaink magyar nyelven itthoni használatra is, s ezek bármelyik nemzet szakkönyveivel felvehették tartalmilag a versenyt. És születtek olyan megállapítások is, amelyek a magyar felfedező nevén vonultak be, és maradtak meg máig a kémiatörténetben. Tekintsük át tehát, hogy a 19. század második felében a kémiában Magyarországon vagy külföldön melyek voltak azok a tudományos eredmények, amelyeket magyar szakemberek és felfedezők értek el. Tegyük ezt a kémia szakágainak kronológikus sorrendjében.

A nagy földrajzi felfedezések

A nagy földrajzi felfedezések

A nagy földrajzi felfedezések kora egyben a középkor végét, és az újkor eljövetelét is jelentette, vagyis egy olyan valóban újnak nevezhető gazdasági, társadalmi és ideológiai berendezkedés alakult ki Európában, mely gyökeresen és alapjaiban változtatta meg a korábbi korszakok mindennapjait. A változás történelmi léptékkel nézve gyorsan következett be, ám eljöveteléhez több tényező együttes hatására volt szükség. A felfedezőutak megtételének igénye valójában három ok miatt jött létre. Első helyen Európa demográfiai népességrobbanása és az aranyéhség kialakulása állt, második tényezőként az új kereskedelmi utak kialakításának igényét, míg harmadik okként a korszakban tapasztalható tudományos és technikai átalakulást említhetjük.

A nagy földrajzi felfedezések és hatásaik

A nagy földrajzi felfedezések és hatásaik

A videó foglalkozik a felfedezések előzményeivel és okaival. Megismertetjük a nézőt a portugál és a spanyol hajósokkal, az új kontinens lakosaival, az indiánokkal. Kitérünk a maja, az azték és az inka törzsek jellemzésére és a konkvisztádorok hódítására is. Válaszolunk arra a kérdésre is, hogy milyen hatással vannak a felfedezések Európára. A videó források segítségével mutatja be a tételt.

Tuti menü